Balatongyörök története
Balatongyörök a Keszthelyi- és a Szigligeti-öböl által határolt földnyúlványon helyezkedik el. A terület az őskor óta lakott volt. A kőkorszakból kőbalta, a Kr.e. III. századból rézfejsze került elő. A Kr.u. III. századból származó római telep és fürdő maradványait tárták fel a Balaton-parttól párszáz méterre a Szépkilátó tövében.
A falu életében a változást a 20. század eleje hozta. Ekkor jelentek meg a rendszeres fürdővendégek, 1902-ben megépült a falut átszelő vasút, majd öt év múlva elkészült a strandfürdő is. Az ehhez szükséges területet II. Festetics Tasziló ajándékozta a falunak. Tulajdonjogát azonban megtartotta. Az 1910-es években indult meg a strand parkosítása, s ekkor ültette Lady Hamilton, Festetics Tasziló felesége a ma is látható platánsort. Ebben az időben kapta a ma is ismert Balatongyörök nevet a település.
A fürdőtelepet 1920-ban nyilvánították üdülőhellyé, 1932-ben pedig elkészült a strand melletti móló is.
Az egykor egy utcából álló település a fürdőélet megindulása után fejlődésnek indult. Önálló plébánia épület, kialakult a villasor és új utcák születtek ebben az időben. 1990-ben a település az Európa legszebb falvainak járó Európafalu (Prix d’Honneur) kitüntetést vehette át.
Forrás: Fortepan
Elhelyezkedése
Településünk megközelítése, közlekedési információk
Autóval
Balatongyörök könnyedén megközelíthető Budapestről (200 km) az M7-es autópályán, a 170-es lehajtónál lehajtva, Keszthely irányába haladva. Keszthelytől Tapolca irányába haladva a 71-es számú főútvonalon, 9 km-re Keszthelytől, Gyenesdiás és Vonyarcvashegy településeket követően. Sopron irányából a 84-es számú főúton (128 km). További nagyobb városok távolságai autóval: Győr 159 km, Bécs 180 km, Graz 160 km, szlovén határ 80 km, Tapolca 19 km, Sümeg 27 km, Szombathely 98 km, Veszprém 68 km, Pécs 207 km.
Busszal
Balatongyörökön a távolsági buszok legnagyobb részének megállója van. A Balaton északi partján Budapestre közlekedő buszjáratok megállnak, emellett a Tapolca, Szigliget, Veszprém, Székesfehérvár célállomásokig közlekedő buszoknak is van itt megállója. Keszthelyre távolsági és helyi járat buszok közlekednek, utóbbiak a faluközpontot is érintik, illetve onnan indulnak. Közvetlen járattal utazhatunk Hévízre és Zalaegerszegre is. Bővebb menetrendet és jegyárakat a www.menetrendek.hu oldalon találhat.
Vonattal
A településnek két vasúti megállója van, a központi megálló közvetlenül a strand főbejárata előtt található. A jegypénztár Balatongyörökön a nyári hónapokban üzemel. Az itt áthaladó vonatok 90 %-ának megállója van Balatongyörökön, általában az InterCity járatok nem állnak meg itt. Közvetlenül eljuthatunk Tapolcára, Sümegre, Celldömölkre, a másik irányban pedig Keszthelyre, Balatonszentgyörgyre, Pécsre. Részletes információk és menetrend: www.mavcsoport.hu
Hajóval
A Balatoni Hajózási Zrt. főszezonban közlekedtet rendszeres hajójáratokat Balatongyörök kikötőjének érintésével. Közvetlen járattal juthatunk el Badacsonyba, Szigligetre, Keszthelyre és Balatonmáriafürdőre. Bővebb információ www.balatonihajozas.hu oldalon található.
Repülővel
A Fly Balaton repülőtér Sármellék településen, 22km-es távolságra Balatongyöröktől található. Több európai országból érkeznek ide járatok, a repülőtéren igény szerint autó is bérelhető. Bővebb információ a www.hevizairport.com oldalon található.
Művészei és alkotói
Balatongyörök számos magyar alkotó szülőhelye.
Eötvös Károly – író
Szavai máig a leghangulatosabban festik le a balatongyöröki táj szépségét: „Mikor Meszes-Györök irányába értünk, ahol az út északra fordul, a nap már nyugodni készült. Sugarait még teljes erővel ontá az előttünk elterülő tájra, de a sugarak már sárgulni és piroslani kezdtek. S a pirosló sugarak fényénél felnyílt előttem egy tájkép, amelyhez hasonlót még lángész nem alkotott. De nem is álmodott……”
„Sohasem felejtem azt a pillanatot, amikor én ezt a tündérországot először megláttam.”
Nógrády László – irodalomtörténész
Balatongyöröki tartózkodásának hatására írt regényei közül a legismertebbek a Balatoni kaland, Egy ágról szakadt diák élete, Jómadarak stb.
Bertha Bulcsu – író
A Balatoni évtizedek címmel írt szociográfiát, melyben Balatongyörök 1950-1955 közti életét is megismerheti az olvasó. A műben többek között ezt írja: „ A balatoni körkép Györökről a legszebb. A hegy oldalából a vízre tekintve olyan panoráma tárul elénk, ami a nápolyi öböl képével vetekszik.”
Az író balatongyöröki házában járt Kiss Dénes, Szakonyi Károly, Tüskés Tibor és Kertész Ákos is. 1960-tól az Esti Napló-, majd később a Dunántúli Napló kulturális rovatát vezette, de a Jelenkor prózarovatát is ő szerkesztette. 1971-74-ben az Új Írás felelős szerkesztője és az Élet és Irodalom főmunkatársa volt. Díjai: József Attila-, Gábor Andor-, Füst Milán-, Táncsics Mihály-díj. Balatongyörökön a Művelődési Ház az ő tiszteletére a Bertha Bulcsu nevet viseli.
Simon István – költő
Fiatal költőként járt Balatongyörökön és az itt átélt élményeit versbe öntötte „Györöki halászok” címmel.
Takáts Gyula – költő, író, műfordító
1956-ban Becehegyen vásárolt egy szőlőbirtokot. Nyarainak nagyobb részét itt töltötte, s írói műhellyé vált házában alkotott. Számos versében megörökítette a györöki táj szépségét. De írt birtokáról, pincéjéről és az ott végzett házkörüli-, szőlészeti munkáiról is. Becei ihletésű költészete nagyon sokszínű. Birtokán meglátogatták írók, költők és művészek. Többek között: Jankovicz Ferenc költő, Bárány Tamás prózaíró, Laczkó András író, Fodor József és Kenessey Jenő zeneszerző. Írásaikban ők is megemlítik a táj szépségeit és Takáts Gyula borral és szőlőműveléssel kapcsolatos tevékenységét.
Moldova György – író
1996-ban adta ki „A Balaton elrablása” című kötetét. A műben nem a tájról, hanem egy sajnálatos eseményről ír. Arról a sajnálatos eseményről, hogy hogyan vett el és töltött fel 2000 négyzetméternyi területet a Balatonból egy nagyvállalkozó. Miszerint a tőke a Balatonnál is fillérekért vásárolta fel az állami tulajdont.
Simándy József – operaénekes
A Kossuth-díjas operaénekes Balatongyörökön a Petőfi utcában házat, Becehegyen pedig szőlőbirtokot vásárolt. A községet második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulóján a településen Baráti Társaság alakult 1997-ben, azzal a céllal, hogy a művész emlékét ápolják. Ezt követően minden év augusztusában Simándy József emlékest kerül megrendezésre.
Martyn Ferenc – festőművész
A festőművész nyaralóval rendelkezett a településen. Ide vonzotta a táj, a csend, a pihenés lehetősége.
Töreky Ferenc – grafikus
E vidék szülötte, Becehegyen töltötte gyerekkorát, ahonnan később a faluba költözött. Otthonában saját műtermet alakított ki. A nyári kiállításokon bárki megcsodálhatta kiemelkedő grafikáit.
Pogány Ödön Gábor
A Szépművészeti Múzeum igazgatója Becehegyen élt. A györöki kiállítások szinte állandó megnyitója volt.
Raksányi Gellért – színművész
A Nemzet Színésze szinte minden nyarát Balatongyörökön töltötte. Rendezvényeken, szezonmegnyitókon rendszeresen szerepelt, verseket szavalt.
Csont Ferenc – festőművész
A II. világháborútól haláláig Balatongyörök lakója volt.
Mikus Gyula – festőművész
Rendszeresen Becehegyre járt festeni. Ismertek az itt készült képei, amelyek a panorámát, a mandulafákat ábrázolják.
Széchenyi Zsigmond – vadász, író
Neves Afrika kutató, az 1950-es évek végéig élt Balatongyörökön.
Dr. Sólyi József – fotóművész
1947-től haláláig Balatongyörök volt a szerelme. Képei is ezeket az érzéseket tükrözték, több, mint 40 év alatt készítette képeit a tájról, az emberekről és a tóról. Munkáiból Balatongyörökön 2004-ben időszakos kiállítást szervezett az Önkormányzat.