Bepillantás a tapolcai zsidó bornagykereskedelem múltjába
Történelem dióhéjban” című előadássorozatunk következő része a közeli kisváros, Tapolca múltjába kalauzol el minket, ahol volt olyan időszak, hogy egyenesen Ferenc József császár asztalára szállították innen a bort.
- előadó: HANGODI LÁSZLÓ , történész, főmuzeológus
(Wass Albert Könyvtár és Múzeum/Tapolcai Városi Múzeum) - időpont: 2024.11.07. (csütörtök) 17.00 óra
helyszín: Bertha Bulcsu Művelődési Ház és Könyvtár – Balatongyörök Kossuth u. 29.)
Tapolca az 1910-es évek elejére Zala vármegye második legjelentősebb kereskedővárosává lépett elő, amely rangsorban Nagykanizsa után következett. A kereskedelem jellegzetes megjelenési formái a vegyeskereskedések, a szakkereskedések és az első áruházak voltak. Azonban a gazdasági élet korabeli húzóágazata a borkereskedelem.
Már az 1830-as évektől erősödő szerepet játszott a helyi gazdasági életben a szőlő- és bortermelés, illetve a borkereskedelem. Ezen belül a 19. század utolsó harmadától a tapolcai zsidó bornagykereskedő családok országos és nemzetközi kereskedelmi kapcsolatrendszerük révén komoly hírnevet szereztek a városkörnyék szőlő- és borkultúrájának, a Szent György-hegyi és a badacsonyi boroknak.
Tapolcán a legnagyobb pincészetekkel a Berger, a Frisch, a Lessner, a Mandl és a Marton családok rendelkeztek, de komoly szerepet játszottak a borpiacon a Schwarcz, Steiner és Weisz családok is.
Ifjabb Nagy Ignác tapolcai zsidó csemegeszőlő kereskedő pedig az 1890-es években I. Ferenc József és családja udvari beszállítójaként tevékenykedett. A Bécsbe és Gödöllőre fuvarozott termékei: „mindenkor a legnagyobb tetszésben részesültek.”
