Szent Mihály domb

 

Balatongyörök és Vonyarcvashegy határán, egy dolomit magaslaton csodálható meg a Szent Mihály domb és kápolna.

Maga a domb 136 méter magas, s kiemelkedik a környező tájból, messziről magára vonja a tekintetet vízen és földön egyaránt. Még a Keszthelyi-öbölből is megfigyelhető, a rajta található kápolnával együtt. Egykor ez a domb a Balaton vizéből kiemelkedő sziget volt, földmozgásoknak köszönhetően emelkedett ki, s tetején évszázadok óta épület áll. Ma hazánk egyetlen halászkápolnája áll itt. Az épületek története színes, eseményekkel teli múltra utal.

A területen egykor jelen levő rómaiak őrtornyot építettek ide, de itt állhatott az 1560-as években a györöki vár is. A vár később szinte teljesen elpusztult, s 1622-ben már kápolna állt itt. A kápolnaépítés története igen kalandos. A legenda szerint 1729 telén 46 halász dolgozott a tó jegén, amikor rianás következtében egy jégtábla levált, rajta a halászokkal. Hat halász azonnal meghalt, a többiek pedig a táblán sodródtak a biztos halál felé. Ekkor hirtelen megfordult a széljárás, a jégtáblát pedig kisodorta a partra a szél.

A halászok csodás megmenekülésük után fogadalmat tettek, hogy kápolnát építenek a dombtetőn. Ez azonban valószínűleg csak átépítés volt, hiszen a dombon ekkor már régóta állt a Szent Mihály kápolna. Ez azért is tűnik biztosnak, mert a kápolna oltára mellett található két kriptán feljegyzések szerint az 1722-es és 1729-es évszám volt olvasható. Ezek a feliratok az évszázadok alatt lekoptak, ma már sajnos nem láthatóak.

A halászok menekülésének állított emléket az egyik oltárkép, de ezt 1964-ben sajnos ellopták. A felirat így szólt:

„ A jó isten segedelmével 40 ember egy jégdarabrul megmenekült 1739.”

Később Udvardi Erzsébet újrafestette a megmenekülést.

A veszprémi püspök (Padányi Bíró Márton) 1755-ben engedélyezte ferences rendi szerzeteseknek, hogy letelepedjenek a dombon. A ferencesek koldulórend volt, így alamizsnából éltek, barlanglakásokban, valamint remetelakásokban laktak. Ezek a lakások feltételezhetően a domb keleti oldalán voltak, mára azonban már nyomuk sem maradt.

Az 1860-as években átépítésen esett át a kápolna. A neogótikus stílusban átépített épület nyolcszög alakú alacsony toronnyal és félköríves szentéllyel épült. A gótikus stílusjegyeket is magán viselő kápolna átépítése után nem sokkal súlyos rongálás áldozatává vált, belső berendezése szinte teljesen megsemmisült.

Napjainkban a kápolna közelében emlékhely található, itt látható Németh János kerámiája, amely a halászok megmenekülésének állít emléket. 1999-ben Balatoni Halászok parkja létesült a dombon. A kápolna június 15-től október 2-ig (Szent Mihály napig) látogatható, ez idő alatt számos program kerül megrendezésre itt. A kedvelt kirándulóhely hangulatos fenyőkkel, ösvényekkel és pihenőpadokkal várja a fáradt utazót. A kápolna látogatása csoportoknak előzetes bejelentkezés alapján lehetséges.

Szeghalmy Gyula így írt a Szent Mihály kápolnáról:

“A tetőre parányi templomot emelt a kegyelet. Hálás és kedves volt ide emelni a magányba. Ide a tetőre, hogy őrszemével végignézzen a tó felületén, hogy harangszóval innen üdvözölje a hajnalt, az alkonyt, a fényes csillagszemekkel kivert ég éjszakáját, és a vihar előtt innen intse a parti halászokat, vigyázzatok, támadóban a vihar!”

Képek a Szent Mihály dombról